Aki emberi módon képes a kutyájával bánni, akinek társa tud lenni egy kutya, az bizonyára nem osztja Petőfi Sándor véleményét. De mielőtt Petőfi gondolatmenete mellett vagy ellen kardoskodnánk feltétlenül 1. olvassuk el Petőfi A kutyák dala című versét. ( A vers összehasonlíásához is adok tanácsot, csak türelem) A kutyák dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad. Mi gondunk rá? mienk A konyha szöglete. Kegyelmes jó urunk Helyeztetett ide. S gondunk ételre sincs. Ha gazdánk jóllakék, Marad még asztalán, S mienk a maradék. Az ostor, az igaz, Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj, No de: ebcsont beforr. S harag multán urunk Ismét magához int, S mi nyaljuk boldogan Kegyelmes lábait! Pest, 1847. január Milyen tulajdonságok, milyen helyzetek fogalmazódnak meg bennünk az olvasás után? Jegyzeteljünk egy papírlapra. Még ne a füzetbe. 2. Következzék A farkasok dala című: A farkasok dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad. Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk; Nincs egy bokor se', hol Meghúzhatnók magunk.
Mr2 petőfi top 30
Petőfi is leírja a pusztaságot, s ő is az emberekhez jut el a tágas, végeláthatatlan térből. József Attilával együtt mindketten szólnak a télire az istállókba hajtott állatokról. "Üres most a halászkunyhó és a csőszház, csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz". A béresek jól megérdemelt pihenőjüket töltik, "leveles dohányt" szívnak. Mindkét versben megjelenik a pipázó, pihenő béres, és a jószág, melyet behajtottak a pusztáról. A csárdák is csendesek, hiszen "hóval söpörték be a szelek az utat". A hó teljesen elszigetelte egymástól a tanyákat, az emberek családias légkörben töltik napjaikat. József Attila minden mondatában a vers mondanivalóját készíti elő, s az utolsó versszakban félreérthetetlen világossággal tárja fel azt az olvasó előtt. Az egész verset áthatja ez az egyre fokozódó szókimondás, amely a végén ki is tör. Petőfi rejtett gondolatai ezzel ellentétben a puszta igaz szeretetét, az Alföld iránt érzett hazafiasságot és a természet szépségét fejezik ki. Míg József Attila metaforái mögött ott lapul a földesúr elleni leküzdhetetlen harag, addig Petőfi érzékien ragadja meg mind az első, írott síkban, mind a második, a többletjelentés síkjában a táj gyönyörűségét és annak természeti értékeit.
Morális parabola filmen (Összehasonlító filmelemzés: Halálnak halála) Sánta Ferenc: Halálnak halála
Kód BTMI905OMA
Tantárgycím Műelemző gyakorlat 2. Kurzuscím Lírai művek összehasonlító elemzése
Oktató Varga Pál
Órarendi adatok Kedd, 14:00–16:00, Fszt. 1/2. Képzés OMA
Kreditpont 2
Kurzustípus szeminárium
Kapcsolódó anyagok anyagok
A kurzus célkitűzései/követelmények
A líraelemező szeminárium azon az előfeltevésen alapul, hogy a műnemek, műfajok, tematikus típusok poétikai sajátosságai csak (stílus)történeti kontextusban elemezhetők és értelmezhetők. Jelen kurzus a Műelemző gyakorlat 1. c. kurzus folytatása, annak történeti-poétikai szempontjait fejti ki, amennyiben egyes lírai verstípusok alakulását mutatja be a romantikus korszakküszöb előtti és utáni, illetve későromantikus változatok összehasonlításával. Az egyes témakörökhöz tartozó versek szakirodalmának feldolgozása egy-egy hallgató feladata; a gyakorlati jegy emellett a kötelező olvasmányok és a szemináriumi elemzések ismeretéről számot adó zárthelyi dolgozaton és egy írásban elkészített, legalább 15000 karakter terjedelmű önálló elemzésen alapul.
Barták Henriett) = Bókay Antal – Vilcsek Béla (szerk. ), A modern irodalomtudomány kialakulása, Bp., Osiris Kiadó, 1998, 380–390. Tamás Attila, Vannak-e műnemi jellemzői a lírának? = T. A., Értékteremtők nyomában, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1994, 286–299. Szegedy-Maszák Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz. -M. M., "Minta a szőnyegen". A műértelmezése esélyei, Bp., Balassi Kiadó, 1995, 119–128. Horváth Károly, A romantika természetszemlélete = H. K., A romantika értékrendszere, Bp., Balassi Kiadó, 1997, 75–115. Barta János, Az Őszikék titka = B. J., A pálya végén, Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1987, 122–148.
( 2008. 02. 17. ) Ugyancsak értelmezést találsz a 2008. 18— án készült korrepetálásnak szánt szóképek ről szóló magyarázatnál. Ajánlom az allegoria és a szimbólum közötti különbség tanulmányozását. Ha ezzel az ismétléssel megvagyunk, akkor folytatható a fejtörés. Én kérdezek - néhol súgok - a diák válaszol. Akárcsak az iskolában, de mégsem ott. Általában a kutya és az ember kapcsolatáról mi jut eszünkbe elsőre?? / Ne a harci kutyákra, hanem a házi kedvencekre gondolj/ És a farkasról? Melyik szó melyik állatra vonatkozik? ( Szókincsfejleszési gyakorlat, hogy ne keresgessük a szavakat) Alattomos, kedves, hűséges, támadó, szolgalelkű, (= a magasabb rangúakat érdekből v. gyávaságból elvtelenül kiszolgáló, rokon értelmű szava: megalázkodó, ) félelmetes. Ezek közül melyik szó hordoz pozitív és melyik negatív jelentést? Petőfi az értelmünkre szándékozik hatni, de mégsem érzelemmentesen ír az állatokról. Mi mindent közöl velünk róluk? Pozitív vagy negatív értelmű állatleírások -e? Melyikhez húz a szíve?
Petőfi
Lista Dátum Cím Leírás
2017-09-01 Családi kör Pap Károly Azarel és Nádas Péter Egy családregény vége című köteteinek összehasonlítása
2015-02-01 Márai Sándor, Joseph Roth, Stefan Zweig A gyertyák csonkig égnek összehasonlító elemzése. Roth: Radetzkymarsh (1932) és a zenei utalások. Stefan Zweig: A tegnap világa (1942) - múlt és jelen, emlékezés. 2014-01-01 A szocialzmus reformfilmjei 2. Kitörés / r. Bacsó Péter - összehasonlítása a Falak / r. Kovács András
c. filmmel. 2010-01-01 Kertész Imre Sorstalanság és Semprun a nagy utazás c. művének... a 12. évfolyamosok számára a befogadásközpontú kompetenciafejlesztő irodalomtanítás technikáinak felhasználásával
2009-05-01 Összehasonlító verselemzés. Halotti beszédek Czóbel Minka: Mikrokozmosz; Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
2009-02-01 Orbán Ottó: Melyben Balassi Bálint módján fohászkodik - a régi magyar irodalom továbbélése a kortárs lírában. (óravázlat)
2006-10-01 Az egésztől a részig Ady és Kosztolányi egy-egy verséről. Kocsi-út az éjszakában; Kétségbeesés.
2004-03-01 Két hazatérés Weöres Sándor: Hazatérés és Petőfi Sándor: Egy estém otthon
2001-04-01 Megkétszerezett magány Ady Endre két versének összehasonlító elemzése
2000-03-01 Szapphó Édesanyám! nem perdül a rokka... és Benyó Judit A nagy titok c. verse Összehasonlító elemzés
2000-02-01 A Himnusz és a Szózat történetéről Kölcsey Ferenc Himnusz és Vörösmarty Mihály Szózat c. versének összehasonlítása. Fénymásolatot ld. Kölcseynél
1999-05-01 Ovidius "Daedalus és Icarus" és Radnai István "Ikarosz" -c. versének összehasonlító elemzése
1998-04-01 Vergilius IX. eclogájának és Radnóti Miklós Első eclogájának összehasonlító elemzése összehasonlító elemzés - vázlat
1994-09-01 Ritmus és élmény December / Radnóti Miklós
Harsány kiáltások tavaszi reggel / Kosztolányi Dezső
összehasonlító elemzés
1987-10-01 Magyar eső - japán eső Giccs / Cselényi Béla
Eső / Seiicki Niikumi
összehasonlító képverselemzés-kísérlete
1981-03-01 A Hymnus és a Szózat Himnusz /Kölcsey Ferenc Szózat / Vörösmarty Mihály
összehasonlitó elemzése
fénymásolatot ld.
- Garam 1 kikötő
- Összehasonlító
- Napelem rendszer árak 2019
- Spektrum Home TV-műsor - TvMustra Spektrum Home műsor
- Homeopátiás szerek kutyáknak
- Petőfi
- AL-KO Fűnyíró / Gyepszellőztető alkatrészek - Vaszkoshop.hu
- Műelemző gyakorlat 2. - Varga Pál - Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
József Attila, Holt vidék és Petőfi Sándor, a puszta télen c. versek összehasonlító elemzése Mindkét költő használ hasonlatokat, megszemélyesítéseket. Ezek azonban stílusukban és jelentésükben is eltérnek egymástól, pedig mindketten ugyan arról a dologról, a kies pusztaságról írnak. József Attila az utolsó versszakban: a parasztok és a földesurak között lévő örökös alárendeltségi viszonyt. Amit a tájon látunk, az mind a földesúré, és mindent a parasztok művelnek meg neki. Minden az uraságnak van, neki "fagy a szőlő, neki durrog az az erdő". Amíg a parasztok közül "egy pipázik, de harasztot", addig az uraság biztonságos otthonában tengeti életét, amelyet a parasztok tartanak fenn. Petőfi a táj szépségébe feledkezik bele, s semmilyen többletjelentést nem akar közölni az olvasóval. Ő itt született, s az Alföld élményét senki sem veheti el tőle: Élményszerűen mesél erről a tájról. Ezt mutatja a "Hej" felkiáltás is, amellyel a vers kezdődik. A költemény bővelkedik a hasonlatokban, metaforákban és megszemélyesítésekben.
Miből következteted ki a véleményed? " A magyar bánat és az emberi részvét költője vagyok"-vallja a költészetéről ő maga. Miért igaz ez erre a versre is? 4. Hogyan mutatja be a téli képet a két vers? · Petőfi: negatív festés = felsorolja mindazt, ami csak nyáron volt jelen · Fürgén tevékenykedő ember nélküli világ ( halászkunyhó, csőszház, tanya) · A béres komótosan gyújt pipára (télen minden lelassul) minden A táj nem nyugodt, elszabadulnak a természeti erők(vihar) A vihar Petőfinél valaminek a jelképe is. Minek? Feltűnik egy ember – a betyár, Miből következtethetsz reménytelen helyzetére? Juhász Gyula: nem a tájat festi le elsősorban, hanem az életmódot belső hangulatát mutatja be Vidám- e ez az élet- miből következtetsz? Milyen ellentétes képeket veszel észre a versben? 5. Jellemző költői eszközök a versekben Petőfinél: metaforák, hasonlatok a jellemzőbbek, - magyarázd meg a jelentésüket Juhász Gyulánál: jelzők, alliteráció, hangutánzó szavak – hogyan kapcsolódnak a költemény alaphangulatához 6.