- Arany
- Gazdaság: Új aranyláz tört ki, de hol vannak a magyar lelőhelyek | hvg.hu
Az amalgamációs eljárás az arany higanyban való oldhatóságán alapul, melynek során egy ötvözet keletkezik. Az amalgám leválasztása után az ötvözetet 360°C-ra melegítik fel, ezen a hőmérsékleten a higany elpárolog, és csak az arany marad vissza. Ezt az eljárást már a rómaiak is említették. Másik eljárás a cianidos lúgozás, amely kihasználja a nátrium-cianid azon tulajdonságát, hogy oxigén jelenlétében oldja a nemesfémeket. Ezt az eljárást többek között akkor használják, amikor az érc aranytartalma amalgamációs eljáráshoz már nem elegendő. Az így nyert nyersarany már mintegy 900 ezrelékes finomságú, ami lényegesen jobb, mint a korábbi eljárásokkal nyert nyersaranyé. Ha még ennél is nagyobb finomságra van szükség, klórgázzal történő finomítást, illetve elektrolízist alkalmaznak. A klórgázos finomítást 1921-től használják a dél-afrikai arany finomítására. Mivel az arany a többi kísérő fémmel ellentétben a klórgázzal szemben különösen ellenállónak mutatkozik, a klór jól használható a szennyező fémek eltávolítására.
Arany
Az ezekből a fúrásokból vett minták elemzése szerint az átlagos aranytartalom 0, 012 gramm/m³ volt. A partközeli kavicsteraszban helyenként 0, 8-1, 0 gramm/m³ feldúsulást tapasztaltak. A legnagyobb fellelt aranyszemcse tömege 0, 36 gramm volt. Annak ellenére, hogy a termésarany egyszerű mechanikai eljárásokkal kinyerhető, és kísérletek voltak cián-lugzással való kinyerésre is, ami nagyobb mennyiséget adott, mindezzel együtt a kitermelés gazdaságtalannak bizonyult. A Duna völgyhöz kötődik a Dunaföldvár közelében homokokban talált kis mennyiségű termésarany is. A dunai hordalékokban előforduló termésarany elsődleges képződési helye az ausztriai Magas-Tauern. A Dráva Somogy megyei szakasza Barcs és Bolhó között és a Mura Tótszerdahelynél lévő szakaszának kavicsüledékei is tartalmaznak kimosható (tehát mechanikai eljárással dúsítható) pikkelyes formában megjelenő termésaranyat. Ezen kavicsteraszok a Dráva mentén 0, 0165 gramm/m³, míg a Muránál 0, 0044 gramm/m³ 925 ‰ finomságú aranyat tartalmaznak, kitermelésük gazdaságtalan.
Amit az aranyról tudni érdemes -
Tudnivalók a nemesfémekről
(Nagy Béla, Természet Világa, 1998. II. különszám, 57-60. oldal)
A történelmi és a mai Magyarország területén az ókor óta ismeretesek aranylelőhelyek. Írásos és régészeti adatok alapján tudjuk, hogy a Kárpát-medencében az aranyat már az ókorban is ismerték és termelték az itt élő népek. Az első írásos adatunk Hérodotosztól származik, aki a Maros mentén élt agatiriszekről említi, hogy "Erdély területén" aranyat bányásznak. Feltehetően a görög mondavilágban szereplő, hősként tisztelt Jászon aranygyapjúja is Erdély földjéről származott. A rómaiak i. sz. I-III. századi aranybányászata Dácia provincia területén, a mai Erdélyben nagyon gazdag tárgyi emlékeket hagyott maga után. Írásos emlékek alapján van tudomásunk arról is, hogy Pannónia földjén - a mai Mosonmagyaróvár és Győr közötti Duna szakaszon - rabszolgákkal évente mintegy 800 kg fövenyaranyat mostak. Feljegyzések maradtak fenn arról is, hogy a Mura hordalékából hasonló mennyiségű fövenyaranyat mosta ki.
Gazdaság: Új aranyláz tört ki, de hol vannak a magyar lelőhelyek | hvg.hu
- Képek
- Láthatatlan Kiállítás Budapest – amikor az érzékeid vezetnek…
- Eladó lakás lenti
- Munka, állás: Sofőr Állás | Indeed.com
- Magyarországi ásványlelőhelyek listája
- Magyarorszag arany lelohelyek 4
- Szabó kitti insta
- Feher arany