Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
1797. m�rcius 22. | I. Vilmos n�met cs�sz�r sz�let�se
Szerz�: Tarj�n M. Tam�s
1797. m�rcius 22-�n l�tta meg a napvil�got I. Vilmos, N�metorsz�g els� cs�sz�ra, III. Frigyes Vilmos porosz kir�ly (ur. 1797-1840) m�sodik fia. Vilmos, a porosz szok�soknak megfelel�en, karrierj�t a hadseregben kezdte: m�r 17 esztend�sen harcolt Nap�leon ellen, r�szt vett t�bbek k�z�tt a ligny-i, waterloo-i csat�kban �s a porosz hadsereg 1815-�s p�rizsi bevonul�sakor m�r a Vaskereszt �rdemrend tulajdonosa volt. Vilmos az elk�vetkez� �vtizedeket a hadsereg fejleszt�s�vel t�lt�tte, a politik�ban akkor ker�lt el�t�rbe, mikor b�tyja, (IV. ) Frigyes Vilmos (ur. 1840-1862) lett a kir�ly, akinek gyermektelens�ge miatt � lett a tr�n�r�k�s. Vilmos uralm�t val�sz�n�leg nem nagyon v�rt�k leend� alattval�i, mert er�sen konzervat�v politikus h�r�ben �llott: az 1848-as berlini forradalom idej�n nem riadt vissza a fegyveres er�szakt�l sem, a Rajna-vid�k korm�nyz�jak�nt pedig 1849 sor�n akt�v szerepet v�llalt a badeni �s pfalzi (teh�t Poroszorsz�gon k�v�li) forradalmak lever�s�ben, elnyerve a nem t�l h�zelg� "Kart�csherceg" g�nynevet.
Az 1920-as évek végére a többi esetet ejtették, és a kevés elítélt közül elenyésző számban voltak, akik egyáltalán börtönbe kerültek. Habár a lipcsei perek és a II. Vilmos felelőssége körüli vita kétségtelenül hozzájárultak napjaink nemzetközi törvényeinek megalapozásához és a háborús bűnösök nagyobb hatásfokú felelősségre vonásához, eredeti céljukban – hogy megbüntessenek mindenkit, aki háborús bűnt követett el vagy segített elő – kudarcot vallottak. II. Vilmos sosem állt bíróság elé, és kényelmes száműzetésében érte a halál 1941-ben. A történészeket a mai napig megosztja az első világháború kirobbantásáért való felelősségének kérdése. Mi lett azonban a vége a posztumusz "tárgyalásnak"? A "bíróság" határozata felemás volt. A történészek ugyan bűnösnek találták abban, hogy a semleges Belgium lerohanására utasította csapatait, minden egyéb vádpontban viszont felmentették. Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Amikor azonban a háború véget ért, csupán az egyik oldalt kísérelték meg felelősségre vonni tetteiért. Németország akkori kancellárja, Theobald von Bethmann-Hollweg 1914 augusztusában azt mondta, "a kardot kezünkbe nyomják" az ellenséges hatalmak fenyegetőzései. Az antant számára azonban úgy tűnt, II. Vilmos császár saját hatalmát arra használta fel, hogy háborúba kényszerítse a világot. Amikor a harcok végeztével a felek összegyűltek a versailles-i béke feltételeit összeállítani, az antant ragaszkodott ahhoz, hogy azon túl, hogy Németországot kell terhelje a teljes felelősség a háborúért, Vilmost bíróság elé kell állítani háborús bűnösként. A császár kitüntetéseket ad át katonáinak az olaszországi Udinében (kép forrása: Pinterest)
A békeszerződés részeként az aláírók megegyeztek egy különleges bíróság összehívásában, amely eljár Vilmossal szemben "a nemzetközi erkölcs és a szerződések szentsége elleni legnagyobb bűn" általa történt elkövetése miatt. Az antanthatalmak hivatalosan is kérvényezték az excsászár kiadatását.
- Marvel fekete rend
- A háború urai
- Ii vilmos német császár 2017
E kérdésre Vilmos életében sosem született válasz. Habár az antant azzal vádolta, hogy a történelem egyik legvéresebb háborújának kirobbantójaként megszegte a nemzetközi törvényeket, csapatai pedig barbár cselekedeteket hajtottak végre a háború során, a volt uralkodó sosem állt bíróság elé. Napjainkban e vádakat úgy értelmezzük, mint a háborús bűnök napjainkban használt fogalmának első csíráit. Az első világháború végén azonban Vilmos felelőssége a vérontásban heves vita tárgya volt, e vita pedig végül sosem ért nyugvópontra. II. Vilmos császár csapatszemlét tart (kép forrása:)
Maga az eljárás gondolata rendkívül radikálisnak számított a korban. Az első világháború előtt a háborúzásra úgy tekintettek a világ hatalmai, mint amire bármely államnak vagy államfőnek joga van, a ma háborús bűnöknek tekintett cselekedeteket pedig a háború velejárójának tartották. A győztesek igazságérzete gyakorta megkívánta a történelem során, hogy saját atrocitásaik a szőnyeg alá legyenek söpörve, míg a veszteseket megbüntethették, vagy akár ki is végezhették az övéikért.
Vilmost sosem adták ki külföldre, és nem indult ellene eljárás. A versailles-i béke egyéb bírósági eljárásokat azonban eredményezett: 1921-ben a német legfelsőbb bíróság (Reichsgericht) Lipcsében egy sor háborús bűnöket tárgyaló perbe kezdett. Az úgynevezett lipcsei perek során csupán az eredetileg megvádolt személyek apró töredékét állították elő – a felhozott bűncselekmények a fosztogatástól a foglyokkal szembeni kegyetlenkedésig terjedtek. Nem volt azonban egyetértés abban, hogy e perek megtartása törvényes volt-e, ráadásul a német bíróság német, és nem nemzetközi törvények alapján ítélkezett. A végkifejlettel egyik oldal sem volt elégedett: az antant számára a Lipcsében tartott perek üres színjáték voltak csupán, míg a németek a győztesek igazságszolgáltatását látták bennük, a nemzetközi hatáskörök durva túllépését. II. Vilmos hollandiai száműzetése alatt, egyik német juhászkutyája társaságában (kép forrása: Pinterest)
A lipcsei folyamatnak meglehetősen erőtlenül szakadt vége: habár legalább 901 esetben merült fel háborús bűncselekmény gyanúja, mindössze 17 esetben indult eljárás.