- FEKETE ORSZÁG - Babits Mihály | Érettségi.com
- Pongrácz Rita - Babits Mihály: Fekete ország rajz– Vates
Fekete ország Fekete országot álmodtam én, ahol minden fekete volt, minden fekete, de nem csak kívül: csontig, velőig fekete, fekete, fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger, fekete fák és fekete ház, fekete állat, fekete ember, fekete öröm, fekete gyász, fekete érc és fekete kő és fekete föld és fekete fák, fekete férfi, fekete nő és fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre az anyagot, mely lusta, tömör, fekete földbe, fekete hegybe csap csak a csáklyád, fúr be furód: s mélyre merítsd bár tintapatakját még feketébben árad, ömöl nézd a fü magját, nézd a fa makkját, gerle tojását, csíragolyót, fekete, fekete, fekete, fekete kelme s fekete elme, fekete arc és fekete gond, fekete ér és fekete vér és fekete velő és fekete csont. Más szin a napfény vendég-máza, a nap a színek piktora mind: fekete bellül a földnek váza, nem a fény festi a fekete szint karcsu sugárecsetével nem: fekete az anyag rejtett lelke, jaj, fekete, fekete, fekete. Spanyolhon. Tarka hímü rét.
FEKETE ORSZÁG - Babits Mihály | Érettségi.com
1909-ben jelent meg Babits első kötete, a Levelek Iris koszorújából. A kötet gyűjteményes jellegű, 1902 óta írt verseiből válogatta össze. Gyűjteményes jellegű abban az értelemben is, hogy egymástól eltérő, sokszínű arcát mutatja meg benne a költő. A kötetcím egyben értelmezi a sokszínűséget, hiszen Írisz a görög mitológiában az istenek követe, az ezerszínű szivárvány istennője. A versek az istennő koszorújának levelei. Téma-, stílus-, hangnem- és versformabeli sokszínűség jellemzi a kötetet. Újklasszicizmus és modernség egyszerre szólal meg a versekben. Egy dolog azonban mindvégig állandó: a minőség iránti elkötelezettség. A Levelek Iris koszorújából kötetben a pályakezdő költő a világ és a benső tudattartalmak sokszínűségét mutatja be. A versek többféle stílushatást mutatnak: a Messze... messze.... az impresszionizmus, a Fekete ország a szimbolizmus és az expresszionizmus hatását tükrözi. Babits játékossága akár szecessziós stílusúnak is tűnhet. A hangok, hangulatok erősítésének szándéka (alliterációk, hangulatfestő szavak használata) rendszerint túlmutat a vers tartalmán.
Ó álmodom már csöpp kezét
kerek a halma, völgye szép:
a völgye selyem, halma bársony:
ó gyönyörű táj! ó csodás hon! Ott jártak szomjas ajkaim:
arany homokon beduin! Nem vágy, nem álom, nem emlék:
jaj milyen rég volt az a nemrég! Tiz gyenge ága nyult felém
és én izenkint tördelém:
ó arany ágnak arany íze,
arany fa arany ízü méze! Hát a köröm, a kis köröm! Mennyi szépség, mily öröm:
üveges kép selyemkeretbe,
melyre a hajnal van lefestve
vagy piros ablak méla esten
vagy rózsaarc egy gyenge testen. Mert tündértest a pici kéz
mely rózsás-meztelen igéz
bús a hely hol összeömlik ága
mint csöpp csipő hajlása drága
vagy ujja láb és íze térd
s akkor hogy arca hol? ne kérdd
mert tündértest a kicsi kéz
mely arca nélkül is egész. Még egyre álmodom vele:
ó hogy oly messze közele
s hogy minden e világon itt
furcsa szirtekbe ütközik! Csak egyszer lenne még enyém
s kedvemre csókkal önteném
szivesen halnék azután
nagyobb örömmel ontanám
kis ujjáért a csobogó vért,
mint száz királyért, lobogóért! Babits Mihály: Sugár
Hogy bomlanak, hogy hullanak
a fésük és gyürüs csatok:
ha büszkén a tükör előtt
bontod villanyos hajzatod!
Az eltérő olvasatok éppen ennek köszönhetőek. S minthogy a kötetcím Írisz nevét említi, a harmadik versben megszólíttatik maga az istennő is. A Himnusz Irishez a világ sokszínűségét befogadni kész lírai én megnyilvánulása. Ez a vers is önfeltárulkozás: "Idézd fel nekem ezer égi képet és földi képet, trilliót ha van, sok földet, vizet, új és régi népet, idézz fel szóval, teljes enmagam. " Expresszionizmus: avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte meg egyedüli teremtőművészetként; legjelentősebb képviselői a képzőművészetben: Van Gogh, Munch, az irodalomban: Brecht, G. Trakl, G. Benn, Kassák Lajos. Újklasszicizmus: a XX. század első felében, az avantgárd után kialakuló művészeti irányzat; legfőbb jellemzője a letisztult, hagyományos formákhoz való visszatérés.
Babits Mihály fémbe öntve a Vérmezőn, kalapját levéve mintha mondani akarna valamit., Mögötte tujasor, mely eltakar egy régebbi szobrot. Babits hátat fordít a "budai önkéntes ezred katonái" szobrának. "A budai önkéntes ezred katonáinak emlékére, akik 1945 január februárjában a szovjet csapatok oldalán harcoltak hazánk és a főváros felszabadításáért. Közülük több százan az életüket áldozták. Állítatta Budapest Főváros Tanácsa VB. 1967" Babits mellett egy máris hiányos, megrongált idézetfal, ahol az első kerület jelesei egy-egy Babits idézettel szerepelnek, a nagy költő farvizén maguknak is szobrot állítva. Ne dohányozzatok, mert elvisz a gégerák. És akkor baszhatjátok a szobrotokat. Tudtuk már rég, minden hiába, rák marcangol és szemedben ott ragyog egy messzi és örök dolgokból font világ, s hogy oly időtlen vagy te, mint a csillagok. Tudtuk, hogy meghalsz, tudtuk s mégis oly árván maradtunk most a Művel itt. Nagysága példa. És magasság. És szédület. Szivet dobogtató. (Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára, részlet) Éjszaka: A lirikus epilógja Csak én birok versemnek hőse lenni, első s utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még tovább magamnál nem jutottam.
"Magad emésztő, szikár alak! "-ként jellemezte József Attila a 135 éve született Babits Mihályt, aki nemcsak a Nyugat első nemzedékének egyik legelismertebb költője, hanem kiváló műfordító, szerkesztő és irodalomtörténész is volt. BABITS MIHÁLY: FEKETE ORSZÁG
(részlet)
Fekete országot álmodtam én,
ahol minden fekete volt,
minden fekete, de nem csak kívül:
csontig, velőig fekete,
fekete,
fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger,
fekete fák és fekete ház,
fekete állat, fekete ember,
fekete öröm, fekete gyász,
fekete érc és fekete kő és
fekete föld és fekete fák,
fekete férfi, fekete nő és
fekete, fekete, fekete világ. A budapesti egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát hamar a latinnal cserélte fel. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanult, érdeklődött a modern külföldi irodalom iránt, rendkívüli műveltségét tanárai is elismerték. Egyetemi évei alatt kötött életre szóló barátságot Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. A diploma megszerzése után vidéken tanított, 1911-ben került Újpestre gimnáziumi tanárnak.
Pongrácz Rita - Babits Mihály: Fekete ország rajz– Vates
Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: harapni friss a levegő. Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, labdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek. Ó mennyi város, mennyi nép. Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha!
- Weigl vadászbolt
- Babits Mihály: FEKETE ORSZÁG | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár
- Érettségi otthonról ingyen
- Irodalom - 8. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Babits Mihály: Fekete ország - MOTTO
- Belváros, Budapest: Babits Mihály: Fekete Ország
- Magyar Narancs - Film - Brazilok
- Epoxi festék fára
- Babits Mihály - Fekete ország - irodalom házidoga
1921-ben megnősült, Tanner Ilonát vette el, aki Török Sophie néven ismert írónő volt. Gyermekük nem született, Sophie öccsének kislányát fogadták örökbe. 1927-ben jelent meg legjelentősebb regénye, az önéletrajzi ihletésű Halálfiai. Egy év múlva közölte a Nyugatban Az írástudók árulása című tanulmányát, melyben Julien Benda azonos című könyvére (1927) reagált. BABITS MIHÁLY: A VETKŐZŐ LELKEK
Vetkőzni vágy lelkünk, mert tenger az ég most és part a világ. Eleven és veszteg állnak és reszketnek a százkezü fák. Ezer remegő ujj, remegő sötét ujj kapkodja szelid
kívánkozással az ellengő szeleknek úszó selymeit. Még e selymek közt, e remegő sok ujj közt uszik, foszlik, száll
végső pár szavad, mint egy utolsó fátyol, amit ledobtál. S most lelked oly pőrén csapódik lelkemhez, mint a néhai
táncos orgiákon, ha kihúnytak már a fáklyák lángjai,
de a tánc tovább folyt, s a heverő vendég bőrét hirtelen
sima comb surolta a pajzán sötétben forrón, meztelen. Óh, mit ér a hús únt mezitelensége! mily semmi a test!
Babits Mihály
Fekete országot álmodtam én,
ahol minden fekete volt,
minden fekete, de nem csak kívül:
csontig, velőig fekete,
fekete,
fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger,
fekete fák és fekete ház,
fekete állat, fekete ember,
fekete öröm, fekete gyász,
fekete érc és fekete kő és
fekete föld és fekete fák,
fekete férfi, fekete nő és
fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre
az anyagot, mely lusta, tömör,
fekete földbe, fekete hegybe
csap csak a csáklyád, fúr be furód:
s mélyre merítsd bár tintapatakját
még feketébben árad, ömöl
nézd a fü magját, nézd a fa makkját,
gerle tojását, csíragolyót,
fekete, fekete, fekete
fekete kelme s fekete elme,
fekete arc és fekete gond,
fekete ér és fekete vér és
fekete velő és fekete csont. Más szin a napfény vendég-máza,
a nap a színek piktora mind:
fekete bellül a földnek váza,
nem a fény festi a fekete szint
karcsu sugárecsetével
nem:
fekete az anyag rejtett lelke,
jaj,
Írd meg a véleményed Babits Mihály Fekete ország című verséről!
Fekete országot álmodtam én,
ahol minden fekete volt,
minden fekete, de nem csak kívül:
csontig, velõig fekete,
fekete,
fekete, fekete, fekete. Fekete ég és fekete tenger,
fekete fák és fekete ház,
fekete állat, fekete ember,
fekete öröm, fekete gyász,
fekete érc és fekete kõ és
fekete föld és fekete fák,
fekete férfi, fekete nõ és
fekete, fekete, fekete világ. Áshatod íme, vághatod egyre
az anyagot, mely lusta, tömör,
fekete földbe, fekete hegybe
csap csak a csáklyád, fúr be furód:
s mélyre merítsd bár tintapatakját
még feketébben árad, ömöl
nézd a fü magját, nézd a fa makkját,
gerle tojását, csíragolyót,
fekete, fekete, fekete,
fekete kelme s fekete elme,
fekete arc és fekete gond,
fekete ér és fekete vér és
fekete velõ és fekete csont. Más szin a napfény vendég-máza,
a nap a színek piktora mind:
fekete bellül a földnek váza,
nem a fény festi a fekete szint
karcsu sugárecsetével
nem:
fekete az anyag rejtett lelke,
jaj,
November 1. a halottak napja, de ekkor kezdõdik a választási kampány is.